tematikak09 - ELTE BTK Olasz Tanszék

Szkárosi Endre
BBN-OLA-321
Irodalomtörténet 3
Cs. 14:15-15:00 328
Az előadás célja, hogy bevezessen az olasz irodalom kezdeteinek kérdéskörébe
és jellegzetes irodalmi jelenségeibe, és megvilágítsa annak művelődéstörténeti
távlatban is jelentős folyamatait. Az óra középpontjában Dante költői művének
vizsgálata áll.
Témakörök
- Az olasz irodalom kezdeteinek problémái (nyelv, irodalom, filozófia…)
- A kezdetek legfontosabb állomásai (San Francesco, Jacopone, Tomaso
d'Acquino, la scuola siciliana, la poesia toscana, Brunetto…)
- A Dolce Stil Nuovo előzményei, kialakulása és jelentősége
- Cavalcanti lírája
- Bevezetés Dante költészetébe:
o - A Vita Nova
o - Dante és a költői kisformák
o - A Divina Commedia létrejöttének főbb kérdései
o - A Divina Commedia szerkezete
o - Inferno-elemzések
Irodalom
Barbi, Michele: Dante. Firenze, Sansoni, 1940 (részletek)
Enciclopedia dantesca I-V. + Biografia, lingua e stile, opere. Roma, Istituto della
Enciclopedia Italiana, 1984 (részletek, helybenolvasásra)
Padoan, Giorgio: Introduzione a Dante. Firenze, Sansoni, 1975
Sapegno, Natalino: Dante. Storia della Letteratura Italiana Garzanti, Trecento.
Milano, Garzanti, 1970, pp. 3-183
Sapegno: Compendio di storia della letteratura italiana. Roma, La Nuova Italia,
1963 - részletek
vagy
Ricciardi, Mario: La letteratura in Italia. Milano, Bompiani, 1988 - részletek
BMA-OLAD-221
Középkori irodalom
Sze.10:00-11:30 277
Az előadás célja, hogy bevezessen a kezdetek irodalmának kérdéskörébe,
valamint a kialakuló olasz nyelvű lírai költészet legfontosabb jelenségeibe,
meghatározó műveibe, középpontba állítva annak legjelentékenyebb költői
irányát és életműveit.
1. Az olasz irodalom kezdeteinek főbb kérdései (nyelv, műnem, kulturális
funkciók stb.) Az antikvitáshoz való viszony
2. A főbb kulturális hatások és összetevők a kezdetek olasz irodalmában
(latinitás, vallás, honi és külföldi minták)
3. A provanszál trubadúrlíra főbb jellemzői és hatása az itáliai költészetre.
4. A Dolce Stil Nuovo előfutárai az olasz költészetben. La scuola siciliana e la
corte del regno siciliano
5. La lirica toscana: Guittone, Chiaro Davanzati, Brunetto
6. A Dolce Stil Nuovo keletkezése, jellemzői, legismertebb költői. Guido
Guinizelli
7. Guido Cavalcanti költészete 2-3 verse alapján
8. Dante Vita Nuovája és a Dolce Stil Nuovo
9. Le Rime petrose di Dante
10. Petrarca humanizmusa és a Canzoniere
Irodalom:
Sapegno, Natalino: Compendio di storia della letteratura italiana, T. I. La
Nuova Italia, 1963 - részletek
Ricciardi, Mario: La letteratura in Italia. Bompiani, 1988 - részletek
Sapegno, Natalino: Dante. Storia della Letteratura Italiana Garzanti,
Trecento. Milano, Garzanti, 1970, pp. 3-183
Sapegno, Natalino: Petrarca. Storia della Letteratura Italiana Garzanti,
Trecento. Milano, Garzanti, 1970
Nardi, Bruno: Aristotelismo e agostinesimo nel secolo XIII. San Tommaso e
San Bonaventura. La Letteratura Italiana, storia e testi, T. 1. pp. 833-837
Viscardi, Antonio: Le origini. La Letteratura Italiana, storia e testi, T. 1.
pp. XI-XXX vagy
Roncaglia, Aurelio: Origini. Branca, Vittore (a cura di): Dizionario Critico
della Letteratura Italiana, Torino, UTET, 1973, pp. 722-737
Ajánlott:
Szabics Imre: A trubadúrok költészete. Balassi, 1995
Contini, Gianfranco: Letteratura italiana delle origini (tanszéki könyvtár) részletek
Favati, Guido: Tecnica ed arte nella poesia cavalcantiana. Calcaterra, Carlo
(a cura di): Studi petrarcheschi, Bologna, "Minerva", 1950, pp. 117-142
Enciclopedia dantesca I-V. + Biografia, lingua e stile, opere. Roma, Istituto
della Enciclopedia Italiana, 1984 (részletek, helybenolvasásra)
Padoan, Giorgio: Introduzione a Dante. Firenze, Sansoni, 1975
Bosco, Umberto: Il linguaggio lirico del Petrarca. Calcaterra, Carlo (a cura
di): Studi petrarcheschi, Bologna, "Minerva", 1950, pp. 135-146
Montanaro, Fausto: Fatalità e libertà nel linguaggio del Canzoniere.
Calcaterra, Carlo (a cura di): Studi petrarcheschi, Bologna, "Minerva",
1950, pp. 241-247
Rossi, Mario Manlio: La morte e la concezione poetica dell'aldilà. Calcaterra,
Carlo (a cura di): Studi petrarcheschi, Bologna, "Minerva", 1950,
pp. 301-322
Santagata, Marco: Bevezetés Petrarca Daloskönyvéhez. Helikon, 2004/1-2
pp. 37-95
Szörényi László: Az életmű "titka". Francesco Petrarca: Kétségeim titkos
küzdelme. Lazi Bt., 1999, pp. 151-156
BMA-OLAD-131
Mai olasz kultúra
Sz. 11:30-13:00
277
Terek, idők, tárgyak, nyelvek*
1. A város mint lokális és globális szerveződés - Genova és a mai költészet
2. A kávéház mint a múlt, a jelen és a szociabilitás kulturális
mikroorganizmusa - a firenzei Giubbe Rosse
3. A költői személyiség nyelvi terei - Arrigo Lora-Totino és Torino
4. Életterek, kultúrák, tulajdonviszonyok - foglalt házak Olaszországban
5. A szótár mint az idő, a tér és a nyelv metszeteinek hordozója - olaszmagyar kulturális szótár
6. A hang birodalma - a mai olasz (komoly)zene
7. A hang birodalma - a mai olasz (nehéz)zene
8. A hang birodalma - a mai olasz (könnyű)zene
9. Kép, hang, dráma - Dario Argento és az olasz film
10. A tudat nyelvi terei - mai olasz próza
11. Virtuális nyelvi terek - Vitaldo Conte, Róma-Catania
12. Egy rakás költő Milánóban: Casa della Poesia
*A tárgy és a témák jellegéből adódóan az egyes órákhoz kapcsolódó
előzetes tájékozódásról folyamatosan egyeztetünk.
BBN-OFI-411.01
Szöveg- és kontextuselemzés 1
Cs. 16:00-17:30
328
Az előadás célja, hogy konkrét irodalmi szövegek elemzésével, azok nyelvi
működésmódjainak
és
eszmetörténeti
összefüggésrendszerének
megvilágításával hozzáférhetővé és értelmezhetővé tegye a hallgatók számára az
olasz irodalom- és kultúrtörténet fontos jelenségeit, problémáit és azok
különböző (művelődéstörténeti, világirodalmi stb.) kontextusait. A jelen óra
középpontjában elsősorban a modern (19. és 20. századi) költői szövegképzés és
szövegműködés, illetve az ahhoz kapcsolódó irodalom kérdései állnak.
A számonkérés módja: szóbeli vizsga, mely egy kérdéskörnek egy konkrét mű
elemzésén alapuló bemutatására épül.
Olvasmányok
Baudelaire: Előhang; Elítélt könyv felirata; Kapcsolatok; Rúgjatok be!
Rimbaud: A magánhangzók szonettje; Illuminations (első bekezdések)
Mallarmé: Baudelaire; Kockadobás. A. Boito: Lezione di anatomia; A Emilio
Praga. E. Praga: Preludio. Pascoli: Temporale; Il lampo; Nebbia. Carducci: San
Martino; Alla stazione in una mattina d’autunno. Corazzini: Desolazione del
povero poeta sentimentale. Palazzeschi: Chi sono?; Lasciatemi divertire.
Marinetti: Il bombardamento di Adrianopoli. Marinetti: Fondazione e manifesto
del futurismo. Campana: La Notte (részletek); Arabesco - Olimpia; A Sibilla
Aleramo. Apollinaire: Égöv; A Mirabeau-híd. Eliot: The Waste Land.
Kötelező irodalom
Natalino Sapegno: Compendio di storia della letteratura italiana, T. III. La
Nuova Italia, 1963 (tanszéki könyvtár) - részletek
Mario Ricciardi: La letteratura in Italia. Bompiani, 1988 - részletek
Gianni Grana (szerk.): '900. Antologia critica della letteratura del novecento.
I-X. Milano, Marzorati (Olasz Intézet könyvtára) - részletek
Szénási Ferenc: A huszadik századi olasz irodalom. Történet, szerzők, művek.
Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004
Ajánlott irodalom
Alberto Asor Rosa: Storia della letteratura italiana. La Nuova Italia, Firenze,
1986 (tanszéki könyvtár) - részletek
Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története. Osiris, 2005, pp. 313-331
C. M. Bowra: Az alkotó kísérlet. Európa, 1970, pp. 84-128, pp. 217-255
Serge Fauchereau: Századunk amerikai költészetéről. Európa, 1974, pp. 30-71
Maár Judit - Ádám Anikó: Nyelv, költészet, titok. Válogatás a francia
szimbolisták esztétikai írásaiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 (előszó +
részletek)
Rába György: Guillaume Apollinaire. A francia irodalom a huszadik században,
Gondolat, 1974, pp. 277-308
Világirodalmi Lexikon, 1-18. Budapest, Akadémiai, 1970-1995
BBN-OLA-341
Olasz verstan, stilisztika, retorika Cs. 13:15-14:00 328
A kurzus célja, hogy bevezessen az olasz költészet nyelvi és
formavilágába, a poétika fogalmi apparátusának használatába, ezzel
pedig értelmezhetővé tegye a költői-nyelvi és kompozíciós technikákat,
és megvilágítsa a költői formák és szerkezetek gyakorlati működését.
Elvégzése jelentősen megkönnyítheti az irodalomtörténeti kurzusokban
való tájékozódást.
Témakörök
1. Verstani alapfogalmak
2. A főbb metrikai alakzatok
3. A főbb szintaktikai alakzatok
4. A főbb retorikai alakzatok
5. A főbb olasz verssortípusok
6. Az olasz rímtan
8. A legfontosabb versalakzatok és lírai kompozíciós formák: szonett, canzone,
ballata, madrigál
9. A szabad vers problémái
10.Komplex szövegszerkezeti elemzések
A számonkérés módja: szóbeli vizsga
Kötelező Irodalom
Gáldi, László: Elementi di stilistica italiana. Egyetemi jegyzet,Tankönyvkiadó,
1968 (tanszéki könyvtár)
Ramous, Mario: Metrica. Garzanti, Milano (tanszéki könyvtár)
Ajánlott irodalom
Menichetti, Aldo: Metrica italiana. Padova, Editrice Antenore, 1993 (tanszéki
könyvtár)
Beltrami, Pietro G.: La metrica italiana. Il Mulino, 1991 (tanszéki könyvtár)
Fried Ilona
Programma del corso di letteratura sul Settecento e l’Ottocento
Docente: Prof. Ilona Fried
2009-2010
1° semestre
Conferenze
Il Sette- Ottocento e noi
Natura e arte: la raffigurazione del paesaggio nella poesia e nelle arti figurative
Viaggi, incontri culturali
La letteratura di viaggio
L’Illuminismo nella cultura europea – l’Illuminismo in Italia
Gli intellettuali e i letterati – movimenti e vicende intellettuali
Società e stato - riflessioni
Il Caffè nella cultura – nella stampa – a teatro (La bottega del caffè di Goldoni)
Le arti figurative e l’architettura
Il teatro, la festa, lo spettacolo, la musica – centri culturali
Dalla commedia dell’arte a Goldoni
Carlo Gozzi
Il teatro dell’Ottocento
L’opera lirica e la creazione dell’identità nazionale
La festa e lo spettacolo nelle arti figurative
L’individuo alla scoperta di se stesso. I piaceri della solitudine e della socialità: gli interessi,
le passioni, le relazioni. Canoni letterari
Letterati/istituzioni culturali/pubblico
Scrivere „per” il popolo e scrivere „sul” popolo – tipiche forme di intervento politico
Mutamenti istituzionali e trasformazioni teoriche nelle discipline scientifiche e filosofiche
Il lavoro intellettuale – rapporti con il potere
Le discussioni tra classicismo e romanticismo
Il modello dell’amore romantico
Cultura e valori dell’Italia postrisorgimentale, problematiche storiche, politiche, letterarie
dell’unificazione
L’esperienza della storia, l’esperienza individuale – l’io e la memoria, la storiografia
La famiglia come uno dei temi centrali dell’Ottocento
I modelli di comportamento: un’etica fondata sul merito e sul lavoro
Insegnamento di modelli di comportamento ai ragazzi
Canoni tradizionali – canoni nuovi nella letteratura e nelle arti figurative: il verismo, i
macchiaioli – l’esperienza del fantastico, l’esoterico nella letteratura
Le donne nella letteratura
Opere richieste per l’esame:
Giambattista Vico, Autobiografia, Scienza Nuova (brani)
Parini, Il giorno (brani)
Cesare Beccaria, Dei delitti e delle pene (brani)
Carlo Goldoni, Il servitore di due padroni
La locandiera
Ugo Foscolo, Autoritratto
Le ultime lettere di Jacopo Ortis (brani)
Giacomo Leopardi, L’infinito (Canti)
Alessandro Manzoni, I promessi sposi
Giosuè Carducci
Giovanni Pascoli
Carlo Collodi, Pinocchio
Gabriele D’Annunzio, Il piacere (brani)
Giovanni Verga, I Malavoglia
Cavalleria rusticana, Rosso Malpelo, L’amante di Gramigna
Italo Svevo, Senilità
Luigi Pirandello, Novelle
Il turno o L’esclusa
Materiale di consultazione
Antologie:
Ceserami, De Federicis, Il materiale e l'immaginario, Vol. 6-7, Loescher, Torino
Guglielmino, Grosser, Il sistema letterario, Vol. 2-3, Principato
Saggi, manuali:
La Nuova Enciclopedia Garzanti della letteratura
Cecchi, Sapegno, Storia della letteratura italiana, Vol. I-II, Garzanti
Dizionario Critico della Letteratura Italiana, UTET, a cura di V. Branca
Manuale di letteratura italiana, a cura di Brioschi, Di Girolamo (Vol. 2, 3) Bollati Boringhieri,
1996
Per eventuali approfondimenti:
La Nuova Enciclopedia Garzanti dell’Arte
La Nuova Enciclopedia Garzanti della Musica
Enciclopedia dei simboli, Garzanti
Oxford Concise Dictionary of Literary Terms, a cura di Chris Baldick, Oxford University
Press, Oxford, (1a ed. 1996)
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai Osiris: Budapest, 1996.
Fernand Braudel: A tér és az idő felosztása Európában. Világtörténet 1980: 4. szám.
Fernand Braudel: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam Századok
1972.
Siti internet
Antologie, traduzioni in ungherese
Richieste per l’esame
Un breve tema scritto (risposte ad approssimativamente 5-6 domande) sulle letture, sui temi
principali e sui dati storici, sociali, letterari essenziali
Seminari
L’Illuminismo visto da noi
Italo Calvino, Il barone rampante
Il pensiero filosofico: Giambattista Vico, Autobiografia, Scienza Nuova (brani)
Poesia e politica:
Parini, Alfieri
La poesia satirica: Il giorno di Parini (brani)
Cesare Beccaria, Dei delitti e delle pene (brani)
Teatro, spettacolo, musica
Dalla commedia dell’arte a Carlo Goldoni
Arlecchino servitore di due padroni
La locandiera o Le baruffe chiozzotte
Dal classicismo a Foscolo, Autoritratto
Dei sepolcri (brani)
Il diario, la memoria: Foscolo, Le ultime lettere di Jacopo Ortis (brani)
Leopardi e la materialità dell’esistenza, Canti, Operette morali (brani)
Il romanzo italiano
Alessandro Manzoni, I promessi sposi
Ideali e letteratura
Giosuè Carducci
Giovanni Pascoli
Ippolito Nievo, Le Confessioni di un italiano (brani)
De Amicis, Cuore
Carlo Collodi, Pinocchio
Decadentismo: D’Annunzio, Il piacere (brani)
Il verismo: Giovanni Verga, I Malavoglia
Novelle: Cavalleria rusticana, Rosso Malpelo, L’amante di Gramigna
L’esoterico nella letteratura
Il trapasso verso canoni nuovi:
Italo Svevo, Senilità
Luigi Pirandello, Novelle
Il turno o L’esclusa
Scrittrici
Il romanzo d’appendice: Neera, ecc.
L’impegno sociale e la letteratura: Ada Negri, Matilde Serao
Il teatro dell’Ottocento
Materiale di consultazione
Antologie:
Ceserami, De Federicis, Il materiale e l'immaginario, Vol. 6-7, Loescher, Torino
Guglielmino, Grosser, Il sistema letterario, Vol. 2-3, Principato
Saggi, manuali:
La Nuova Enciclopedia Garzanti della letteratura
Cecchi, Sapegno, Storia della letteratura italiana, Vol. I-II, Garzanti
Dizionario Critico della Letteratura Italiana, UTET, a cura di V. Branca
Manuale di letteratura italiana, a cura di Brioschi, Di Girolamo (Vol. 2, 3) Bollati Boringhieri,
1996
Per eventuali approfondimenti:
La Nuova Enciclopedia Garzanti dell’Arte
La Nuova Enciclopedia Garzanti della Musica
Enciclopedia dei simboli, Garzanti
Oxford Concise Dictionary of Literary Terms, a cura di Chris Baldick, Oxford University
Press, Oxford, (1a ed. 1996)
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai Osiris: Budapest, 1996.
Fernand Braudel: A tér és az idő felosztása Európában. Világtörténet 1980: 4. szám.
Fernand Braudel: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam Századok
1972.
Siti internet
Antologie, traduzioni in ungherese
Richieste per il seminario:
Un intervento orale o scritto di analisi letteraria breve
Partecipazione attiva alle discussioni durante i seminari (eventuali brevi controlli delle letture
per iscritto)
Un breve tema scritto durante il seminario (a novembre)
Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék
Dr. Falvay Dávid tanársegéd
F/221
[email protected]
2009/2010 1. félév
OLA-322/b Olasz irodalomtörténet 3.
OLN-214 Irodalmi szeminárium 6.
Petrarca e Boccacio
Temi:
– Il contesto storico: L’autunno del Medioevo
o La pestilenza del 1348 e le sue conseguenze
o La crisi del Papato medievale: la cattività avignonese e il grande scisma
o La società letteraria e i generi nel Trecento
– Francesco Petrarca
o Petrarca padre o precursore dell’umanesimo? (Un nuovo modello intellettuale.
La filologia e l’antichità. Definizioni dell’umanesimo)
o Il suo rapporto con Dante e con Boccaccio
o Le opere minori
o „Lectura Petrarcae”
 Le Epistole
 il Secretum
 Il Canzioniere (RVF)
– Boccaccio
o Dall’exemplum alla novella (brani da: Jacopo Passavanti: Specchio di vera
penitenza, Anon.: Fiori e vita di filosofi. Anon.: Il Novellino, Anon.: Fioretti)
o La vita e la formazione artistica
o Le opere latine e minori
o Il suo rapporto con Dante e Petrarca
o Il Decameron (L’introduzione, I/1, 2, 3, II/4, 5, III/3, IV/5, V/8, 9, VI/2, 10,
VIII/2, 6, X/5)
Criteri per il voto:
– Partcipazione attiva alla discussione durante i seminari
– Preparazione attiva (lettura dei testi e saggi indicati) 2-3 minitest per controllare la
preparazione
– Preparazione di un tema orale e scritto (cca. 5 minuti, con handout e schema scritti e
presentati al docente e 3-4 pagine, analisi di un testo+letteratura critica)
Letture obbligatorie:
- Le parti relative di un manuale (Sistema Letterario, Materiale e l’immaginario, Ricciardi)
- Le opere indicate durante il corso
- Vittore Branca: Boccaccio medievale. Firenze: Sansoni, 1970.
- Szörényi László: „Az életmű titka” In Francesco Petrarca: Kétségeim titkos küzdelme
(Secretum). Szeged: Lazi, 1999, 51-55.
- Marco Santagata: I frammenti dell’anima: Storia e racconto nel Canzoniere di Petrarca.
Bologna: Il Mulino, 1992.
- Helikon 2004/1-2 Petrarca különszám.
Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék
Dr. Falvay Dávid
F/221
[email protected]
2009/2010 1-o semestre
Relazioni italo-ungheresi
(seminario)
OLA-391/a, b, c
lunedì, 13.00-14.30, lunedì 14:30-16:00 e mercoledì 12.00-13:30
F/216
C./I.276.
C/328
Il corso verterà sulla conoscenza dei principali avvenimenti e snodi della storia dei rapporti
italo-ungheresi dal medioevo all’età contemporanea, con un’attenzione particolare alle
relazioni culturali. (parte istituzionale)
Inoltre in base alle preferenze degli studenti saranni individuati dei temi specifici, trattati in
forma di presentazioni individuali, ma obbligatoriamente con partecipazione attiva di tutti i
partecipanti (parte monografica).
I testi di base sono la monografia della prof.ssa Jászay e quella del prof. Sárközy, ulteriori
letture per i singoli temi specifici individuati saranno fornite dal docente.
Letture obbligatorie:
1) Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések: A magyar-olasz kapcsolatok történetéből.
Budapest, Ciceró, 2000 (1982),
2) Péter Sárközy: Letteratura ungherese – Letteratura italiana. Momenti e problemi dei
rapporti letterari italo-ungheresi. Carucci editore, 1990, Lucarini, 1995, Sovera 1997.
3) Le letture indicate dal docente per il tema specifico scelto
Criteri per il voto:
- Preparazione continua e partecipazione attiva ai seminari.
- Un test alla fine del semestre per la parte istituzionale
- Elaborazione di un tema specifico (con fonti e bilibografia) in scritto e presentazione orale
per la parte monografica
Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék
2009/2010 ősz
Dr. Falvay Dávid
[email protected]
Kedd 11:30-12:15, C.ép.II.328
OLA-131 Olasz történelem 1.
Storia e storia culturale italiana:
Il Medioevo e la prima Età moderna
1. Introduzione
o Il concetto del Medioevo e dell’età moderna, periodizzazione
o Il posto dell’Italia nell’Europa medievale
o I poteri universali
2. Società e cultura
o Gli ordini della società
o Strutture verticali (la società gerarchica) e strutture orrizzontale (il comune,
l’arte, l’università)
o „L’uomo medievale:” una tipologia (Le Goff)
o Gli spazi della cultura ( Il monastero, la corte e la città)
3. La civiltà urbana
o Comuni, signorie e principati
o Conflitti e guerre, guelfi e ghibellini
o La cultura cittadina
o Le scuole e le università e gli intellettuali medievali
4. Le città italiane del Centro-Nord nel Medioevo e nella prima Età moderna
o Venezia
o Milano
o Firenze
o I centri minori (Genova, Pavia, Verona, Mantova, Ferrara, Urbino, Siena, Pisa)
5. Il Sud nel Medioevo e nell’Età moderna
o Greci, arabi, e normanni
o Federico II e la sua corte
o Gli Angioni e gli Aragonesi
6. Il papato e la religione nel Medioevo:
o Il papato medievale, e lo Stato della Chiesa.
o Ordini monastici e mendicanti
o La teologia e la religiosità popolare.
o I movimenti laici e l’eresia medievale.
o Francesco d’Assisi e Caterina da Siena
7. Rinascimento, umanesimo e l’Età Moderna
o Interpretazioni (Vasoli, Garin, Burke), periodizzazione
o L’Italia nel Quattrocento e Cinquecento
o Intellettuali, artisti e il potere
o La riforma protestante e la controriforma in Italia
o La cultura popolare nell’età moderna: Stregoneria, eresia, santità e inquisizione
Criteri per ottenere il voto: esame orale
Letture obbligatorie per l’esame
1. Le parti relative di un buon manuale di storia a scelta (per. es. Bartolotti-Finzi, Corso di
storia, Salvadori-Comba, Corso di storia) e i documenti storici indicati durante il corso.
2. Jacques Le Goff: L’uomo medievale. Roma-Bari: Laterza, 1988, 1-38.
3. Due testi a scelta
a) Uno italiano tra:
 Silvia Vegetti Finzi: „Scritture femminili.” In: Donne e scritture dal
XII al XVI secolo. Bergamo: Lubrina, 2009, 23-39.
 Andrea Giardina – André Vauchez: Il mito di Roma: da Carlo Magno
a Mussolini. Roma-Bari: Laterza, 2000, 34-57.
 Chiara Frugoni: Due papi per un Giubileo: Celestino V, Bonifacio VIII
e il primo Anno Santo. Milano: Rizzoli, 2000. 173-199
*
b) Uno ungherese tra:
 Georges Duby: A katedrálisok kora: Művészet és társadalom 980-1420.
Budapest: Corvina, 1998.
 Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest: Európa, 1979.

Peter Burke: Az olasz reneszánsz. Budapest: Osiris-Századvég, 1994.
Szegedi Eszter
Középkori irodalom szeminárium MA-soknak
2009/2010 őszi félév
A kurzus célja a régi olasz irodalmi nyelv elsajátítása, illetve a Dante előtti olasz irodalom
főbb irányvonalainak áttekintése.
A félév első részében vallásos, ill. moralizáló tartalmú szövegekkel fogunk foglalkozni, a
másodikban a szerelmi lírával a szicíliaiaktól a dolce stil nuovóig.
Kód: OLAD-222
Időpont: kedd 14–15.30
Helyszín: 317-es terem
Jegyszerzés: ismeretterjesztő jellegű kiselőadás és zárthelyi dolgozat. Utóbbi tárgya a félév
során vett szövegek (részletek felismerése, fordítása, versformája), valamint a kiselőadások
anyaga.
Szövegforrások:
Poeti del Duecento I–II., a cura di G. Contini, Milano–Napoli: Ricciardi, 1960
http://www.classicitaliani.it/
http://www.pubblicascuola.it/indice.php
http://www.silab.it/frox/200/index.htm
stb.
Tervezett tanmenet:
szept. 8. San Francesco d'Assisi: Laudes creaturarum
szept. 15. La lauda medievale
szept. 22. Jacopone da Todi
szept. 29. ELMARAD
okt. 6. Bonvesin da la Riva: De pirrata (Laudes de Virgine Maria)
okt. 13. Giacomino da Verona: De Babilonia civitate infernali
okt. 20. Guittone d'Arezzo: Ahi lasso, or è stagion del doler tanto
okt. 27. ŐSZI SZÜNET
nov. 3. Cielo d'Alcamo: Contrasto
nov. 10. Stefano Protonotaro da Messina: Pir meu cori allegrari
nov. 17. Giacomo da Lentini, Pier della Vigna, Jacopo Mostacci
nov. 24. Guido Guinizzelli: Al cor gentil
dec. 1. Guido Cavalcanti: Donna me prega
dec. 8. ZH
Szegedi Eszter
tel. (06-1-)325-5271, e-mail: [email protected]
Török Tamara
Olasz irodalomtörténet 3. (OLA-322/a, c)
A kurzus célja: a Duecento és Trecento irodalmának áttekintése (a félév első részében: a
vallásos irodalom ill. a szerelmi költészet a szicíliai iskolától a dolce stil nuovóig; a félév
második részében: Dante, Petrarca, Boccaccio – az első órán egyeztetendő tematika alapján)
Tematika: A következő szerzők művei: San Francesco D’Assisi; Iacopone da Todi; Cielo
d’Alcamo; Poeti siciliani: Giacomo da Lentini; Poeti Toscani: Guittone d’Arezzo; Stilnovisti:
Guido Guinizelli, Guido Cavalcanti, Cino da Pistoia; La lirica comico-giocosa: Cecco
Angiolieri; Poesia didattica e allegorica: Bonvesin de la Riva, Brunetto Latini;
Dante: Vita nuova, Rime, De vulgari eloquentia; Petrarca: Canzoniere Boccaccio:
Decameron; Il teatro e lo spettacolo del Medioevo (Il „Contrasto” Cielo d’Alcamo, Iacopone
da Todi: Donna de Paradiso)
A számonkérés módja: zárthelyi dolgozat az órák anyagából és a félév során olvasott
szövegekből; a félév végi jegy feltétele még egy kiselőadás (a választható témákat az első
órán beszéljük meg) és a rendszeres készülés az órákra.
Irodalom:
Bán Imre: Dante-tanulmányok. Budapest, 1988. Különösen Az Új élet (La vita nuova) c.
fejezet (75–93.o.) és Király Erzsébet utószava (265–79.o.).
A tavaszidő édessége. Válogatás a középkor nyugat-európai szerelmi költészetéből.
Összeállította: Bánki Éva. Budapest, 2004.
Zemplényi Ferenc: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom. Budapest, 1998.
Trubadúrok és trouvere-ek: az udvari szerelem költészete / összeáll. Szabics Imre, Budapest,
Eötvös József Könyvkiadó, 1998.
Poeti del Duecento I–II., a cura di G. Contini, Milano–Napoli: Ricciardi, 1960
Dante Alighieri, Tutte le opere, a cura di L. Blasucci, Firenze: Sansoni Editore, 1965
Irodalmi szövegértés 3. (OFI-411.07)
A kurzus célja: az epikus műfajok és fejlődésük legfontosabb állomásainak áttekintése,
különös tekintettel a tematikában felsorolt szerzők életművére – a szeminárium a kapcsolódó
előadás anyagát egészíti ki.
Tematika:
Az első órán történő egyeztetés alapján, a hallgatókkal közösen a következő művek közül
állítjuk össze a kurzus tematikáját: Gasparo Gozzi: Tre favole; Lorenzo Da Ponte: Un
avventura di Giacomo Casanova; Alfieri: Vita; Leopardi: Zibaldone; Arrigo Boito: L’alfier
nero; Manzoni: Promessi sposi; Foscolo: Ultime lettere di Jacopo Ortis; I. Nievo: Confessioni
d’un italiano;
Verga: I Malavoglia / Mastro-don Gesualdo; D’Annunzio: Il piacere; Palazzeschi: Il codice
di Perelá, Le sorelle Materassi; I.Svevo: La coscienza di Zeno; Pirandello: Il fu Mattia Pascal
+ Novelle; Elio Vittorini: Il garofano rosso / Uomini e no / Conversazione in Sicilia;
A.Moravia: Gli indifferenti; C.Pavese: La casa in collina, La luna e i faló; Primo Levi: Se
questo é un uomo; G.Tomasi di Lampedusa: Il gattopardo; D.Buzzati: Il deserto dei Tartari;
I. Silone: Fontamara;
G.Celati: Le avventure di Guizzardi; Pasolini: Una vita violenta; Elsa Morante: Menzogna e
sortilegio; Italo Calvino; U.Eco: Il nome della rosa.
A számonkérés módja: zárthelyi dolgozat az órák anyagából és a félév során olvasott
szövegekből; a félév végi jegy feltétele még egy kiselőadás (a választható témákat az első
órán beszéljük meg) és a rendszeres készülés az órákra.
Olasz irodalomtörténet 7. (OLN-216)
A kurzus célja: a Quattrocento irodalmának áttekintése
Tematika: A következő szerzők életműve:
Poggio Bracciolini, Enea Silvio Piccolomini, Pico della Mirandola, Leon Battista Alberti,
Gerolamo Savonarola, Angelo Poliziano, Matteo Maria Boiardo, Jacopo Sannazzaro, Luigi
Pulci, Lorenzo il Magnifico, Leonardo da Vinci.
A számonkérés módja: zárthelyi dolgozat az órák anyagából és a félév során olvasott
szövegekből; a félév végi jegy feltétele még egy kiselőadás (a választható témákat az első
órán beszéljük meg) és a rendszeres készülés az órákra.
Irodalom:
Gianfranco Contini: Letteratura italiana del Quattrocento, Sansoni, Firenze, 1995.
Marti / Varanini: Problemi e testimonianze della civiltà letteraria italiana, 2/ L’umanesimo.
Le Monnier, Firenze, 1985.
Giampaolo Salvi
Bevezetés a történeti nyelvészetbe (OLN-235 / OLAD-214)
Giampaolo Salvi
2009/10
Cél: a nyelvtörténeti szemináriumokon tárgyalt kérdések megértését
könnyítendő újlatin példaanyaggal ismertetni a történeti nyelvészet alapvető
kérdésfelvetéseit, módszereit, magyarázó elveit
Tematika: a nyelvrokonság fogalma, a nyelvrokonságot megállapító bizonyítási
eljárások; a hangváltozás: a szabályszerűség hipotézise, a kivételek kezelése, a
hangváltozás típusai, fonetikai és fonológiai változás; az analógia: nivelláló és
proporcionális analógia, az analógia kevésbé produktív típusai; a morfológiai
változás más fajtái; a szemantikai változás és típusai; a szintaktikai változás: a
szerkezetek átértelmezése; a földrajzi módszer: a nyelvi atlaszok, az innovációk
földrajzi terjedése, történeti következtetések; a nyelvi érintkezés és
következményei: a szubsztrátum (adsztrátum, szupersztrátum) elmélete, a nyelvi
érintkezés hatása a szókincsre; a nyelvváltozás okai.
Számonkérés: írásbeli vizsga elméleti kérdésekkel és könnyebb, az újlatin
nyelvek történetéből vett gyakorlati feladatokkal
Kötelező irodalom:
T. Bynon: Történeti nyelvészet, Budapest: Osiris, 1997.
Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai, Piliscsaba: PPKE, 2000.
Gombocz Zoltán: Jelentéstan és nyelvtörténet, Budapest: Akadémiai Kiadó,
1997.
A legrégebbi olasz nyelvemlékek (OL-247 / OLN-236)
Giampaolo Salvi
Cél: Bevezetni a hallgatókat az olasz írásbeliség kialakulásának fôbb
problémáiba és a középkori írott mûfajok filológiai elemzési módszereibe.
Tematika: a beszélt és írott nyelv kapcsolata a kései latinitásban és a kora
középkorban. A vulgáris nyelvek írásbeliségének keletkezési körülményei,
felolvasás és lejegyzés, a szövegek típusai. A félév során elolvassuk, történetfilogiai és nyelvészeti kommentárokkal látjuk el a következô szövegeket:
Indovinello veronese, Iscrizione della catacomba di Commodilla, Placiti
campani, Formula di confessione umbra, Iscrizione di S. Clemente, Conto
navale pisano, Ritmo bellunese.
A számonkérés módja: írásbeli dolgozat
Kötelezô olvasmányok:
A. Castellani: I più antichi testi italiani, Bologna: Pátron, 1976.
L. Renzi: Nuova introduzione alla filologia romanza, Bologna: il Mulino, 1994,
cap. 11 (Come e perché si sono cominciate a scrivere le lingue romanze)
Ajánlott olvasmányok:
L. Petrucci: Il problema delle Origini e i più antichi testi italiani in Storia della
lingua italiana, a cura di L. Serianni e P. Trifone, vol.III, Torino: Einaudi,
1994, pp. 5-73
A. Roncaglia: Le origini, in Storia della Letteratura Italiana, a cura di E. Cecchi
e N. Sapegno, vol. I: Le origini e il Duecento, Milano: Garzanti, 1965,
capp. 5-6, pp. 139-241
Az olasz nyelv helye az újlatin nyelvek között (OFI-401.05)
Giampaolo Salvi
2009/10
A tantárgy célja az újlatin nyelvek tipológiai bemutatása. Mintaszövegek
elemzésén keresztül tárgyalásra kerülnek az újlatin nyelvekben fellelhető főbb
morfológiai kategóriák és realizációik, főbb szintaktikai szerkezetek és
realizációik. A nyelvi változatosság tanulmányozása egyben alkalmat nyújt a
fonológiai, morfológiai és szintaktikai fogalmak elmélyültebb elemzésére.
Ajánlott irodalom:
Comrie, Bernard: Universali del linguaggio e tipologia linguistica.
Bologna. il Mulino. 1983.
Renzi, Lorenzo – Salvi, Giampaolo: Nuova introduzione alla filologia
romanza. Bologna. il Mulino. 1994.
Tagliavini, Carlo: Le origini delle lingue neolatine. Bologna. Pàtron. 1968.
Fábián Zsuzsanna
GRAMMATICA ITALIANA 1.
BBN-OLA-211
Fábián Zsuzsanna
a) ………………………………………
b) ………………………………………
c) ………………………………………
Lo scopo del corso è quello di presentare le caratteristiche morfologiche e sintattiche dei nomi
(sostantivo + articolo, aggettivo; pronome) in italiano. Inoltre, gli studenti faranno la conoscenza dei
termini linguistici più importanti concernenti gli argomenti sottoindicati.
Il voto finale sarà dato in base a due test (1.sostantivo, articolo; 2.aggettivi, determinanti, pronomi)
scritti nei giorni indicati nel programma. Sarà possibile un eventuale recupero di test non riusciti o di
uno dei test non scritti nel corso del semestre. Le date delle prove scritte saranno comunicate nella
prima settimana del corso.
Programma: ………………….. 1. Concetti di base (parti del discorso, il sintagma, ecc.)
………………… 2. Il sostantivo (definizione e classificazioni)
………………… 3. Il sostantivo: genere
………………… 4. Il sostantivo: numero
………………… 5. L’articolo
………………… 6. PROVA SCRITTA (1: sostantivo, articolo)
L’aggettivo (definizione, classificazioni)
………………… 7. L’aggettivo (comparazione, ecc.)
………………… 8. I „determinanti” (ovvero: aggettivi indicativi
o specificatori)
………………… 9. L’uso pronominale dei determinanti/degli specificatori
………………… 10. I pronomi personali.
………………… 11. I pronomi personali. I pronomi riflessivi.
………………… 12. PROVA SCRITTA (2: aggettivi, determinanti, pronomi)
………………… 13. Ortografia
Prova di recupero: ……………………………………………….
Letture:
Antal–Koltainé: Olasz nyelvtan. Budapest, Tankönyvkiadó, 1981: 37-121.
Fogarasi M: Grammatica italiana. (= F) Roma, Bulzoni, 1983: 153-245.
Herczeg Gy: Olasz leíró nyelvtan. Budapest, Terra – Akadémiai Kiadó, 1970: 60-221.
Dardano, M. – Trifone, P: La lingua italiana. (= DT) Bologna, Zanichelli, 1985: 92-192.
Salvi, G. – Vanelli, L: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana (= SV)
De Agostini – Le Monnier, 1992: 63-98. e/o: Salvi, G. – Vanelli, L: Nuova
grammatica
italiana. Bologna, Il Mulino, 2004: 125-209.
Renzi, L. – Salvi, G. (ed.): Grande grammatica italiana di consultazione (= GGIC)
Bologna, Il Mulino, Vol. II: 321-341 (Il sintagma aggettivale)
Graffi, G: Sintassi. (= G) Bologna, Il Mulino, 1994: 36-48, 58-73.
Simone, R: Fondamenti di linguistica. Laterza, 1995: 303-346 (9. cap: Categorie
grammaticali)
Fábián Zs. – Vig I: Esercizi di grammatica italiana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
(20042): 5-76; 165-178.
Olasz leíró nyelvtan 1.
(heti 2 ó gyak.)
BBN-OLA-211
Fábián Zsuzsanna
a) …………………………………………..
b)
……………………………………………………
c)
……………………………………………………
A kurzus célja az, hogy bemutassa az olasz névszói szófajok (főnév, névelő, melléknév, névmás)
morfológiai és morfoszintaktikai tulajdonságait. Ezen túlmenően a hallgatók megismerkednek a fenti
témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb olasz (és magyar) nyelvészeti szakirodalommal és
terminológiával is.
A félév végi jegy megszerzéséhez két tesztet kell sikeresen megírni (1.sostantivo, articolo; 2.aggettivi,
determinanti, pronomi). Az esetleges elégteleneket ki lehet javítani, ill. az egyik meg nem írt
dolgozatot lehet pótolni. A dolgozatírások és -javítások időpontját a félév elején közöljük.
Program:
…………………. 1. Alapfogalmak (szófajok, szintagmák, stb.)
………………… 2. A főnév (definíciók és osztályozások)
………………… 3. A főnév neme
………………… 4. A főnév száma
………………… 5. A névelők
………………… 6. DOLGOZAT (1: sostantivo, articolo)
A melléknév (definíciók, osztályozások)
………………… 7. A melléknév (fokozás, stb.)
………………… 8. A determinánsok („specificatori” o determinanti)
………………… 9. A determinánsok névmási használata
………………… 10. személyes névmások
………………… 11. A személyes névmások. A visszaható névmások.
………………… 12. DOLGOZAT (2: aggettivi, determinanti, pronomi)
………………… 13. A helyesírás
PÓT- ill. JAVÍTÓ DOLGOZATÍRÁS időpontja: …………………………..
Irodalom:
Antal–Koltainé: Olasz nyelvtan. Budapest, Tankönyvkiadó, 1981: 37–121.
Fogarasi M: Grammatica italiana. (= F) Roma, Bulzoni, 1983: 153–-245.
Herczeg Gy: Olasz leíró nyelvtan. Budapest, Terra – Akadémiai Kiadó, 1970: 60–221.
Dardano, M. – Trifone, P: La lingua italiana. (= DT) Bologna, Zanichelli, 1985: 92–192.
Salvi, G. – Vanelli, L: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana (= SV)
De Agostini – Le Monnier, 1992: 63–98. e/o: Salvi, G. – Vanelli, L: Nuova grammatica
italiana. Bologna, Il Mulino, 2004: 125–209.
Renzi, L. – Salvi, G. (ed.): Grande grammatica italiana di consultazione (= GGIC)
Bologna, Il Mulino, Vol. II: 321–341 (Il sintagma aggettivale)
Graffi, G: Sintassi. (= G) Bologna, Il Mulino, 1994: 36–48, 58–73.
Simone, R: Fondamenti di linguistica. Laterza, 1995: 303–346 (9. cap: Categorie grammaticali)
Fábián Zs. – Vig I: Esercizi di grammatica italiana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
(20042): 5–76; 165–178.
Alapfogalmak óra – vázlat
Ambiti delle linguistica si parte dai segmenti piú piccoli per arrivare ai maggiori:
Elemento piú picccolo: suono
fonetica/fonologia
fonElemento maggiore ma sotto la parola
(suffissi ecc.)
morfologia
morfElementi oltre la parola
collegamenti”:
a) sintagmi sopra la parola ma sotto la frase
szintagmatan
sin(t)b) frase/proposizione/enunciato
mondattan/sintassi
1.Categorie grammaticali
2.Parti del discorso
3.Sintagmi
4.Parti della proposizione
1.Categorie grammaticali
caratteristiche che sono presenti in varie lingue in varie misura
pl: numero, genere, tempo
2.Parti del discorso
collegamento a punto 1: a szófajok kiválasztásának egyik, első módja a categ. Grammaticali
való alapozás
másik módok: szemantikai (pl. nome -- sostantivo „substantia” + aggettivo „ad-iectare”, pl:
kis mamut, nagy egér)
funkcionális (pl. preposizione, congiunzione, interiezione)
strukturalista alapon: determinante
3.Sintagmi
mi az? organikus szócsoport, con struttura interna
mellérendelő, alárendelő (ennek elemei)
strukturális nyelvészet
collegamento a punto 2: hogy különösen az alárendelő szintagmánál egy-egy szófaj az alaptag
(pl: SN, SA stb.), a mellérendelőnél pedig a tagok azonos szófajúak
a mi kurzusunk így (szintagmánként) halad
4.Parti della proposizione
collegamenti ai precedenti:
a punto 2: egy-egy szófaj kerül mondatrész-funtkcióba, de nincs 1:1 viszony
a punto 3: a mondat tkp. két nagy szintagma-csoporta oszlik: az alanyéra (ez egy SN)
és az állítmányéra (ez egy SV)
GRAMMATICA ITALIANA 2.
BBA OLA-212
Fábián Zsuzsanna
Lo scopo del corso è quello di presentare le caratteristiche morfologiche e sintattiche del
verbo. Si parlerà, inoltre, dell’avverbio e della preposizione. Gli studenti faranno conoscenza
con i termini linguistici più importanti concernenti gli argomenti sottoindicati.
Il voto finale sarà dato in base a due test (1: „genere”, „forma”, modo e tempo del verbo; 2: i
verbi irregolari e la valenza del verbo) scritti nei giorni indicati nel programma.
Sarà possibile un eventuale recupero di test non riusciti o non scritti. Le date delle prove scritte
saranno comunicate nella prima settimana del corso.
Programma: ……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
……………
1. Il verbo: il „genere” (transitivi, intransitivi)
2. Il verbo: la „forma” (attivi, passivi, riflessivi)
3. Il verbo: i modi
4. Il verbo: aspetto, azione; i tempi dell’indicativo
5. Esercizi
6. PROVA SCRITTA (1. „genere”, „forma”, modo e tempo
del verbo)
7. Il verbo: la coniugazione; i verbi irregolari
8. La valenza del verbo
9. Esercizi
10. Esercizi
11. PROVA SCRITTA (2. i verbi irregolari e la valenza
del verbo)
12. Il sintagma avverbiale. Il sintagma preposizionale
13. PROVE DI RECUPERO
Letture:
Fogarasi: Grammatica italiana. (= F) Bulzoni, 1983: 248-331, 358-381.
Herczeg: Olasz leíró nyelvtan. Terra, 1970: 221-340.
Antal–Koltainé: Olasz nyelvtan. Tankönyvkiadó: 126-215.
Dardano–Trifone: La lingua italiana. (=DT) Zanichelli, 1985: 197-246.
Salvi–Vanelli: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana. (= SV)
Le Monnier, 1992: 28-41, 46-62, 99-108, 155-159.
(o gli stessi paragrafi in Salvi–Vanelli:Nuova grammatica italiana. Il Mulino, 2004.)
Renzi–Salvi (ed.): Grande grammatica italiana di consultazione (= GGIC) Il Mulino, 1991:
Vol. II.13-161.
Graffi: Sintassi (= G) Il Mulino, 1994: 50-56.
Fábián–Vig: Esercizi di grammatica italiana.Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
(20042): 77-164.
OLASZ LEÍRÓ NYELVTAN 2. (heti 2 ó gyak.)
BBA-OLA-212
Fábián Zsuzsanna
a) ………………………………………………….
b) …………………………………………………
c) ………………………………………………….
A kurzus célja az, hogy bemutassa az olasz igei szófaj legfontosabb morfológiai és morfoszintaktikai
tulajdonságait. Tanulmányozzuk továbbá a határozószót és az elöljárószót is. Mindezeken túlmenően a
hallgatók megismerkednek a fenti témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb olasz (és magyar)
nyelvészeti szakirodalommal és terminológiával is.
A félév végi jegy megszerzéséhez
meg kell írni két tesztet (1. „genere”, „forma”, modo e tempo del verbo; 2: i verbi irregolari e la
valenza del verbo). Az esetleges elégteleneket ki lehet javítani, ill. az egyik meg nem írt dolgozatot
lehet pótolni. A dolgozatírások és -javítások időpontját a félév elején közöljük.
Program:
……………
……………
……………
……………
……………
……………
1. Az igei szófaj. A tárgyas és a tárgyatlan igék.
2. Aktív, passzív, visszaható igék
3. Az ige módjai
4. Az igeidők, az igei aspektus, az akcióminőség
5. Gyakorlás
6. DOLGOZAT (1. „genere”, „forma”, modo e tempo
del verbo)
…………… 7. Az igeragozás és a rendhagyó igék
…………… 8. Az ige vonzatossága
…………… 9. Gyakorlás
…………….. 10. Gyakorlás
…………… 11. DOLGOZAT (2. i verbi irregolari + la valenza
del verbo)
…………… 12. A határozószó. Az elöljárószó
.…………... 13. PÓT-DOLGOZATOK MEGÍRÁSA
Irodalom:
Fogarasi: Grammatica italiana. (= F) Bulzoni, 1983: 248–331, 358–381.
Herczeg: Olasz leíró nyelvtan. Terra, 1970: 221–340.
Antal–Koltainé: Olasz nyelvtan. Tankönyvkiadó: 126–215.
Dardano–Trifone: La lingua italiana. (=DT) Zanichelli, 1985: 197–246.
Salvi–Vanelli: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana. (= SV)
Le Monnier, 1992: 28–41, 46–62, 99–108, 155–159.
(vagy ugyanazok a részek Salvi–Vanelli: Nuova grammatica italiana. Il Mulino,
2004.)
Renzi–Salvi (ed.): Grande grammatica italiana di consultazione (= GGIC) Il Mulino, 1991:
Vol. II.13–161.
Graffi: Sintassi (= G) Il Mulino, 1994: 50–56.
Fábián–Vig: Esercizi di grammatica italiana.Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
(20042): 77–164.
OLA-213 Olasz leíró nyelvtan 3.
A tantárgy célja:
A mondattan célkitűzéseinek, módszereinek, legfontosabb problémáinak bemutatása, továbbá
a hagyományos nyelvtan és a modern szintaxis különbségeinek feltárása után túlnyomórészt
az olasz egyszerű mondat specifikus problémáit tárgyaljuk, mint a mondatok összetevős
szerkezete, grammatikai funkciók stb.
Tematika:
1. A szintaxis fogalma, célkitűzései, módszerei
2. Alapfogalmak (argumentum, szabad határozó, funkcionális kategóriák stb.)
3. A mondatok összetevős szerkezete
4. Az egyszerű mondat: alany, állítmány, határozók, jelzők
5. Grammatikai funkciók (1): alany, tárgy
6. Grammatikai funkciók (2): indirekt tárgy, complemento d’agente
7. A mondatok osztályozása különféle szempontok alapján
8. A műveltető szerkezet
Kötelező irodalom:
Dardano, Maurizio - Trifone, Pietro: La lingua italiana, Zanichelli, Bologna, 1985.
2. La frase semplice
Graffi, Giorgio: Sintassi, il Mulino, Bologna, 1994.
1. L’ambito e gli obiettivi della sintassi
3. Sintassi ingenua II: i costituenti
4.2. Tipi diversi di frasi
Salvi, Giampaolo – Vanelli, Laura: Nuova grammatica italiana, il Mulino, Bologna, 2004.
0. Alcune definizioni introduttive
I. 3. Funzioni grammaticali
III. 2. Frasi ridotte
III. 3. 3. La costruzione fattitiva
A számonkérés módja: a félév során megírt két zárthelyi dolgozat révén; beleszámíthat az
érdemjegybe mindazonáltal az órák látogatása, ill. az aktív részvétel az órán tárgyalt témák
megvitatásában.
SEMANTICA
Fábián Zsuzsanna
„lezione”
(MA)
OLAD-251
Giovedì 14-15,30 (auletta 317)
Lo scopo del corso è quello di approfondire le conoscenze degli studenti riguardo al „significato”
acquisite durante il corso principale di lessicologia. Le lezioni tratteranno la storia della semantica e i
più importanti indirizzi e teorie formatesi nel corso dei secoli (p.es. teoria dei campi semantici,
semantica dei prototipi, ecc.). Si dedicherà molta attenzione anche al lato pratico: oltre alla lettura di
testi specialistici si faranno traduzioni (dall’italiano in ungherese e viceversa) e verranno trattate anche
le più importanti problematiche connesse alla semantica nella prassi lessicografica.
Letteratura di base:
Graffi, G. – Scalise, S.: Le lingue e il linguaggio (Il Mulino, Bologna, 2002)-ből: cap. VIII. Il
significato e
l’uso delle parole e delle frasi: semantica e pragmatica (pp. 201- 221)
Berruto, Gaetano: La semantica. Zanichelli, Bologna, 1979. /BL 3/
Chierchia, Gennaro: La semantica. Il Mulino, Bologna, 1997.
Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, Budapest, 2000. /Egyetemi Könyvtár/
Gombocz Zoltán: Jelentéstan és nyelvtörténet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. /Hermész Könyvek/
Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
e molti altri brani distribuiti durante le lezioni
Per avere il voto alla fine del semestre:
Preparazione di una tesina di 3-6 pagine (con l’uso del computer), su due equivalenti tra
italiano e ungherese.
Compito: (in base ad un modello presentato nelle prime lezioni) rappresentare la struttura
semantica dei due equivalenti per un futuro vocabolario.
Termine della consegna: l’ultima lezione.
SZEMANTIKA
Fábián Zsuzsanna
előadás
(MA)
OLAD-251
Csütörtök 14-15,30 (317. terem)
A kurzus célja, hogy elmélyítse a hallgatóknak a szemantikával kapcsolatos, a BA képzés során csak
bevezetés-szerűen megszerzett ismeretit. Az előadások során a hallgatók megismerkednek a
szemantika történetével és a legfontosabb szemantikai irányzatokkal, valamint a különböző
jelentéselméletekkel (pl. mezőelmélet, prototípus-szemantika, stb.). A gyakorlatokon az elméleti
ismeretek különböző jellegű applikálására kerül sor (pl. különböző szerzők szövegeinek olvasása és
fordítása a szemantikai terminológiai elsajátítása céljából, a szemantika alkalmazott nyelvészeti – pl.
lexikográfiai – vonatkozásainak bemutatása, stb.).
Alapvető szakirodalom:
Graffi, G. – Scalise, S.: Le lingue e il linguaggio (Il Mulino, Bologna, 2002)-ből: cap. VIII. Il
significato e
l’uso delle parole e delle frasi: semantica e pragmatica (pp. 201- 221)
Berruto, Gaetano: La semantica. Zanichelli, Bologna, 1979. /BL 3/
Chierchia, Gennaro: La semantica. Il Mulino, Bologna, 1997.
Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, Budapest, 2000. /Egyetemi Könyvtár/
Gombocz Zoltán: Jelentéstan és nyelvtörténet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. /Hermész Könyvek/
Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
Követelmények:
(Szövegszerkesztővel megírt) Házi (kis)dolgozat elkészítése előre megbeszélt szó-párról, kb.
3–6 oldal terjedelemben (az anyag függvényében változhat).
Témakör: egy olasz és az annak megfelelő magyar szó jelentésszerkezetének kidolgozása
(előre ismertetett minta alapján).
Beadási határidő: az utolsó óra.
Nyelv és társadalom (2009)
401.02
(heti 2 óra gyak.)
Fábián Zsuzsanna
az olasz speciális képzésben
BBN-OFI
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociolingvisztika alapkérdéseivel, különös
tekintettel az olasz nyelvi-társadalmi kérdésekre.
A félév végi jegy megszerzésének feltétele: -sikeres félév végi zárthelyi dolgozat
-egy kiselőadás tartása (olasz nyelven) előre
megbeszélt
témában, kb. ¼ óra terjedelemben + ennek írott
változata
(vázlatosan): ez lehet majd a spec. záródolgozat magja
1–2.
Mivel foglalkozik a szociolingvisztika? Alapfogalmak. A nyelv társadalmi dimenziói; az emberi nyelv
sajátosságai, a nyelv , a megismerés és a gondolkodás összefüggései; a nyelvi univerzálék. Kommunikáció,
beszédaktusok, preszuppozíció, implikatúrák. A pragmatika. A nyelvelsajátítás, a gyermek nyelve, az
idegennyelv-tanulás és –oktatás; az olasz mint idegen nyelv Itáliában és külföldön; stb.
3.
A nyelvváltozatok. Történeti kitekintés: az olasz nyelvi norma kialakulása, a sztenderd (és a substandard) olasz
nyelv. Diglosszia, bilingvizmus. Stb.
4.
Társadalmi változatosság: az “italiano popolare” (szövegelemzés: az “italiano popolare” írott és beszélt formája;
beszéltnyelvi jelenségek, (nyelvjárási) interferencia jelenségek, a (fél)analfabetizmus hatásai)
5–6.
Földrajzi változatosság: az “italiani regionali” (szövegelemzés: az északi, toszkán és közép-déli típusú “italiano
regionale” fonetikai és morfoszintaktikai jellemzői); a tájnyelvek és főbb sajátosságaik; lexikai jelenségek:
földrajzi szinonimák és homonimák)
1-6-hoz:
 Sobrero, A. (1993) Introduzione all’italiano contemporaneo. La variazione e gli usi.
Bari, Laterza.
 Coveri L. – Benucci A. – Diadori P.: Le varietà dell’italiano. Manuale di
sociolinguistica italiana.
Roma, Bonacci/Università per Stranieri di Siena, 1998.
(a megfelelő fejezetek)
7.
Nyelvváltozatok: a fiatalok nyelve, a szleng, a szaknyelvek, stb. Stílusok és regiszterek
 Sobrero, A. (1993) Introduzione all’italiano contemporaneo. La variazione e gli usi.
Bari, Laterza.
Capp. „Varietà diafasiche” (70–84); “Gerghi” (151–184); “Caratteri generali di una lingua
specialistica”
(237–249).
 Holtus–Metzeltin–Schmitt (szerk.): Lexikon der Romanistischen Linguistik (= LRL), vol.
IV:
Italienisch/Italiano. Tübingen, Niemeyer, 1988: § 253: „Lingue speciali” (M.A. Cortelazzo);
§ 254: „Linguaggi gergali” (C. Marcato)
8.
A nyelv mint beszélt, ill. mint írott rendszer, különbségek. Az írásrendszerek rövid történeti áttekintése
Az írás/helyesírás kérdései, szerepe a nyelvi norma kialakulásában
 Kéki Béla (1975) Az írás története. Budapest, Gondolat o
 Várkonyi Nándor (1943) Az írás története. Budapest, Turul o
 Negri, Mario (2000) Alfabeti. Demetra.
 W. Somogyi Judit (2009) Olasz. In: Balázs–Dede (szerk.): Európai helyesírások. Az
európai
helyesírások múltja, jelene és jövője. Budapest, Inter Kht. – PRAE.HU. 189–201.
9.
A nyelvi tervezés, a nyelvpolitika kérdései. Nyelvművelés; purizmus, akadémiák; „közönségszolgálat” (pl. a
médiákban): mi „hiba” a nyelvben?
 Fábián Zsuzsanna (2008) A nyelvművelés Olaszországban. In Balázs–Dede (ed.):
Európai
nyelvművelés. Budapest, Inter Kht.–PRAE.HU: 236-253.
10.
Nyelv és hátrányos helyzet (bevándorlók, cigányok, határontúliak, dialektofonok stb.; diszfunkciókból fakadó
megkülönböztetettség). Nyelv és nem (sesso). A nyelvi kisebbségek. A nyelvi jogok
 Wardraugh, R. (1995) Szociolingvisztika. Budapest, Osiris, cap. 13 (“Nyelv és nem”),
cap. 14 (“Nyelv és hátrányos helyzet”)
 Berruto, G. (1980) La variabilità sociale della lingua. Torino, Loescher: 133-151.
11.
Nyelv és (tulajdon)név. A névadás térben és időben (tabuk, névmágia; a név mint a társadalmi rendszer tükre,
stb.)
A névváltoztatás. A névdivat
 Kálmán Béla (1973) A nevek világa. Budapest, Gondolat.
 Fábián Zsuzsanna (2001) Antologia di onomastica italiana. Budapest, ELTE BTK
Olasz Tanszék.
12.
Dolgozatírás
SOCIOLINGUISTICA
Fábián Zsuzsanna
(2009)
BBN-OFI 401.02
corso speciale di italianistica
Lo scopo del corso è quello di far conoscere i concetti più importanti della sociolinguistica,
con speciale riguardo alla situazione linguistico-sociale italiana.
Per avere il voto alla fine del semestre:
-test finale
-elaborazione di un argomento a scelta, da
presentare in italiano in una delle lezioni + in iscritto (che potrebbe diventare la tesina
finale)
1-2.
Argomento della sociolinguistica. Concetti di base. Le dimensioni sociali della lingua; caratteristiche del
linguaggio umano, connessioni tra lingua, pensiero e conoscenza; gli universali linguistici. Communicazione, gli
atti linguistici, presupposizione, implicature. La pragmatica. Apprendimento delle lingue; il linguaggio infantile;
imparare ed insegnare lingue straniere. L’italiano come L2 in Italia e all’estero.
3.
Le varietà linguistiche. Breve panorama storico: la formazione della norma linguistica italiana, l’italiano
standard (e substandard). Diglossia, bilinguismo.
4.
Variazione diastratica: “l’italiano popolare” (analisi testuale: varianti scritte e parlate dell’italiano popolare; tratti
del parlato, interferenza dialettale, caratteristiche legate a /semi/analfabetismo)
5-6.
Variazione diatopica: “italiani regionali” (analisi testuale: caratteristiche fonetiche e morfosintattiche
dell’italiano regionale settentrionale, toscano e centro-meridionale); i dialetti e le loro caratteristiche principali;
fenomeni lessicali: geosinonimi e geoomonimi)
A 1-6-hoz:
 Sobrero, A. (1993) Introduzione all’italiano contemporaneo. La variazione e gli
usi. Bari, Laterza.
 Coveri L. – Benucci A. – Diadori P.: Le varietà dell’italiano. Manuale di
sociolinguistica italiana. Roma, Bonacci/Università per Stranieri di Siena, 1998.
(capitoli rispettivi)
7.
Le varietà diastratiche/diafasiche della lingua (lingue speciali, gerghi, slang, il linguaggio dei giovani, ecc.). Stili
e
registri
 Sobrero, A. (1993) Introduzione all’italiano contemporaneo. La variazione e gli usi. Bari, Laterza.
Capp. „Varietà diafasiche” (70-84); “Gerghi” (151-184); “Caratteri generali di una lingua
specialistica” (237-249).
 Holtus–Metzeltin–Schmitt (szerk.): Lexikon der Romanistischen Linguistik (= LRL), vol. IV:
Italienisch/Italiano. Tübingen, Niemeyer, 1988: § 253: „Lingue speciali” (M.A. Cortelazzo);
§ 254: „Linguaggi gergali” (C. Marcato)
8.
Le varietà diamesiche: La lingua come sistema parlato e come sistema scritto. Breve storia dei sistemi di
scrittura nel mondo. L’ortografia e il suo ruolo nella formazione della norma linguistica
 Kéki Béla (1975) Az írás története. Budapest, Gondolat o
 Várkonyi Nándor (1943) Az írás története. Budapest, Turul o
 Negri, Mario (2000) Alfabeti. Demetra.
 W. Somogyi Judit (2009) Olasz. In: Balázs–Dede (szerk.): Európai helyesírások. Az európai
helyesírások múltja, jelene és jövője. Budapest, Inter Kht. – PRAE.HU. 189–201.
9.
La pianificazione linguistica, la politica linguistica. La tutela della lingua; purismo, accademie, servizi per il
pubblico. Ci sono errori, nella lingua?
 Fábián Zsuzsanna (2008) A nyelvművelés Olaszországban. In Balázs–Dede (ed.): Európai
nyelvművelés. Budapest, Inter Kht.–PRAE.HU: 236-253.
10. Lingua e strati sociali svantaggiati (immigrati, rom, dialettofoni; emarginazioni in conseguenza di
disfunzioni
fisiche). Lingua e sesso. Le minoranze linguistiche. I diritti connessi all’uso della lingua
 Wardraugh, R. (1995) Szociolingvisztika. Budapest, Osiris, cap. 13 (“Nyelv és nem”),
cap. 14 (“Nyelv és hátrányos helyzet”)
 Berruto, G. (1980) La variabilità sociale della lingua. Torino, Loescher: 133-151.
11.
Il nome proprio nel sistema della lingua. L’assegnazione del nome nel tempo e nello spazio.
Il cambiamento del nome. La moda dei nomi
 Kálmán Béla (1973) A nevek világa. Budapest, Gondolat.
 Fábián Zsuzsanna (2001) Antologia di onomastica italiana. Budapest, ELTE BTK Olasz Tanszék.
12.
Test finale
Szilágyi Imre
OLA-101 Bevezetés a romanisztikai (olasz) nyelvészeti tanulmányokba
A tantárgy célja:
A nyelvek alapvető tulajdonságainak, szemiotikai jellegének, a nyelvészet és a
modern nyelvleírás területeinek, módszereinek bemutatása, ill. két nyelvi leírási szint,
a morfológia és a szintaxis alapfogalmainak ismertetése, mely témák bőséges ízelítőt
adnak a modern nyelvleírásból, ugyanakkor pedig előkészítenek más nyelvészeti
tantárgyakat, többek között a leíró mondattant.
Tematika:
A nyelvészet definíciója, főbb tulajdonságai, területei. A tartalom és a kifejezés
síkja. Szemiotikai alapfogalmak. A kódrendszer fogalma, osztályozása különféle
szempontok alapján. Az emberi nyelvek legfontosabb tulajdonságai szemiotikai
szempontból. Egyéb fontos tulajdonságok: kontextualitás, rekurzivitás stb. A szófajok
általános kérdései. Hagyományos és modern kategóriák. Ige, valencia, alkategorizáció.
A derivációs és inflexiós morfológia fogalma, a morféma-elemzés, és nehézségei.
Morfok, allomorfok, morfológiai folyamatok.
Obiettivo del corso è quello di presentare da un lato le principali proprietà, il carattere
semiotico delle lingue verbali, gli ambiti e i metodi della linguistica e dell’analisi
moderna delle lingue, dall’altro lato quello di far conoscere le nozioni fondamentali di
due livelli di analisi: morfologia e sintassi . Questi ultimi argomenti consentiranno agli
studenti di comprendere meccanismi e principi della moderna descrizione delle lingue
e, nello stesso tempo, fungeranno da introduzione ad altre discipline linguistiche, come
la sintassi descrittiva, di cui costituiscono le basi.
Tematica del corso:
Definizione, proprietà e principali ambiti della linguistica. Piano dell’espressione e
piano del contenuto. Basi semiotiche. I codici e le loro classificazioni in base a diversi
punti di vista. Le principali proprietà delle lingue verbali dal punto di vista semiotico.
Altre proprietà importanti: contestualità, ricorsività ecc. I problemi delle parti del
discorso. Categorie tradizionali e moderne. Verbo, valenza, sottocategorizzazione. La
morfologia derivazionale e flessionale, l’analisi morfemica e le sue difficoltà. Morfi,
allomorfi, processi morfologici.
Számonkérés módja: szóbeli vizsga
Kötelező irodalom:
1. Simone, Raffaele: Fondamenti di linguistica, Editori Laterza, Roma-Bari,
1990. 2. Basi semiotiche
3. Le lingue verbali
5. Morfologia
2. Graffi, Giorgio: Sintassi, il Mulino, Bologna, 1994.
2.1.2. Criteri per la delimitazione delle parti del discorso
2.2. Quante e quali sono le parti del discorso?
2.3. La categoria verbo e le varie classi di verbi: il concetto di valenza
Nyitrai Tamás
Civiltà italiana
2009 őszi szemeszter
Tematika
Az olasz civilizáció meghatározása, kategóriái, korszakai, forrásai és megközelítésének
módszerei
Periodi, date, eventi, personaggi, opere d’arte, tradizioni, prodotti
Követelmények
1. Rendszeres jelenlét és aktív részvétel a szemináriumi órákon. Háromnál több hiányzás
esetén csak plusz feladat megoldásával fogadható el a félév.
2. A szemeszter folyamán egy PowerPoint prezentáció elkészítése és bemutatása önálló, olasz
nyelvű előadásban (nem felolvasás!).
Időtartam: 15-20 perc + 10 perc feladatmegoldás a csoport tagjai számára
Tartalom: egy témakör bemutatása a választhatóak közül (cím, tartalomjegyzék, források;
rövid, jól strukturált szövegek, táblázatok, ábrák, képek, esetleg hanganyag, rövid videobejátszás)
Technikai követelmény: a prezentáció vírusmentesített pendrájvról vagy cédéről legyen
letölthető. Laptop, projektor, hangszóró rendelkezésre áll vagy saját hozható. Fénymásolást
csak több nappal az óra előtt lehet kérni, egyébként a hallgatóknak kell a fénymásolatokat
előre elkészíteni.
Az elfogadott előadást elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni minden csoporttag
számára.
3. Félévzáró feladatlap megoldása a félévben elhangzott előadások és az alábbi szakirodalom
alapján:
Juhász Zsuzsanna, Olasz élet – olasz kultúra. Kulturális szótár. Holnap Kiadó, Budapest,
2007.
Sztanó László, Olasz-magyar kulturális szótár, Corvina Kiadó, Bp., 2008
Gianluigi Ugo, Piccola storia d'Italia : Breve manuale di storia con spiegazioni e adattamenti
anche ad uso degli stranieri, Guerra, Perugia, 2001
Maria Cristina Peccianti, Storie della storia d'Italia, Edizioni Guerra
Értékelés
1. Kötelező pontszám: az önálló előadásra max 40 pont: 10 p. a prezentáció szakmai
alapossága, sokszínűsége, 10 pont az előadás nyelvi színvonala, 10 pont a formai
követelmények betartása, 10 pont a csoport tagjai számára készített feladat(ok) tartalmi és
formai megoldása
2. Félévzáró feladatlap: kb. 100 pont
3. Bonus pontszámok: 5 perces mini-előadás tartása egy-egy kisebb témáról 5 pont,
kb. 25 bonus pont a félévzáró feladatlapon.
Budapest, 2009 szeptember
Dr. Nyitrai Tamás
főiskolai docens
OLA-125/a/b Olasz nyelvtani gyakorlatok 1
Tematika
Az olasz igeragozás rendszere
Jelen, múlt és jövő idejű igeragozások és igehasználat kijelentő, feltételes, kötő és felszólító
módban. Személytelen igealakok és használatuk.
Módszer
Autentikus olasz szövegek elemzése nyelvi szempontból
Feladatmegoldás
Szövegalkotás (otthoni feladatok)
Órai kommunikáció (az órák olasz nyelvűek)
Internetes otthoni feladatmegoldás önellenőrzéssel
Ajánlott webhelyek:
http://webs.racocatala.cat/llengua/it/
www.ladante.it
http://www.scudit.net
http://www.chass.utoronto.ca/~ngargano/
Tankönyv
I verbi italiani, Alma Edizioni, max. 4.200.- Ft, beszerezhető a Studio Italia
könyvesboltjában.
A könyv mindkét félév anyagát tartalmazza!
A szemináriumi munka értékelése
A félév során 3 feladatlapot kell megoldani, ezek összpontszáma alapján kapnak a hallgatók
osztályzatot. Ezen kívül lehetőség van extra feladatok megoldására is, amelyek bonuspontszámot jelentenek.
Az elérhető maximális pontszám legalább 60%-a jelenti az elégséges teljesítményt, 90%-a a
jeles eredményt. A köztes osztályzatok 10%-os sávokban helyezkednek el.
A szemináriumi órák pontosan kezdődnek, látogatásuk kötelező.
Dr. Nyitrai Tamás
főiskolai docens