tetelek2013

Nyelvészet
1. Il verbo, sottocategorizzazione, valenza
Graffi: Sintassi, Bologna, il Mulino, 1994: 2.3. La categoria verbo e le varie
classi di verbi: il concetto di valenza
2. Il genere del nome
Fogarasi M: Grammatica italiana. Roma, Bulzoni, 1983: 174–186.
Herczeg Gy: Olasz leíró nyelvtan. Budapest, Terra – Akadémiai Kiadó, 1970: 100–
110.
Dardano, M. – Trifone, P: La lingua italiana. Bologna, Zanichelli, 1985: 103–110;
122.
Salvi, G. – Vanelli, L: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana. De
Agostini – Le Monnier, 1992: 68–69. [vagy: Salvi, G. – Vanelli, L: Nuova
grammatica italiana. Bologna, Il Mulino, 2004: 130–131]
3. Tipi e funzioni degli articoli
Fogarasi M: Grammatica italiana. Roma, Bulzoni, 1983: 157–172.
Herczeg Gy: Olasz leíró nyelvtan. Budapest, Terra – Akadémiai Kiadó, 1970: 60–
100.
Dardano, M. – Trifone, P: La lingua italiana. Bologna, Zanichelli, 1985: 92–100.
Salvi, G. – Vanelli, L: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana. De
Agostini – Le Monnier, 1992: 74–80. [vagy: Salvi, G. – Vanelli, L: Nuova
grammatica italiana. Bologna, Il Mulino, 2004: 133, 140–146]
4. I modi del verbo (uso in proposizioni principali)
Dardano–Trifone: La lingua italiana. Bologna, Zanichelli, 1985: 241–246.
Salvi–Vanelli: Grammatica essenziale di riferimento della lingua italiana. Le
Monnier, 1992: 60–63. (vagy ugyanazok a részek Salvi–Vanelli: Nuova grammatica
italiana. Il Mulino, 2004.)
Fogarasi: Grammatica italiana. Bulzoni, 1983: 253–254; 368–382 (alárendelt
mondati használatok kivételével)
Herczeg: Olasz leíró nyelvtan. Terra, 1970: 306; 309–310;321–322; továbbá a X.
fejezetből az igenevek nem alárendelt mondati használataira vonatkozó pontok
5. Verbi attivi, passivi e riflessi
Salvi, Giampaolo – Vanelli, Laura: Grammatica essenziale di riferimento della lingua
italiana. Le Monnier, 1992: 31–35. (vagy ugyanazok a részek Salvi–Vanelli: Nuova
grammatica italiana. Il Mulino, 2004.)
Fogarasi Miklós: Grammatica italiana. Roma, Bulzoni, 1983: 250–253.
Herczeg Gyula: Olasz leíró nyelvtan. Budapest, Akadémiai Kiadó - Terra, 1970: 270–
276.
6. Funzioni grammaticali: soggetto e oggetto diretto
Salvi-Vanelli 1992 I.2.2. pp. 8-11. e I.3.1. p. 14. ; 2004 I.3.1. pp. 37-39. e I.3.2. pp.
39-41.; Dardano – Trifone: La lingua italiana (1985) 2.1.1. pp. 61-62. e 2.2.1. pp. 6769.
7. Definizione di lessicologia (patrimonio lessicale, aspetti qualitativi e
quantitativi); semantica / semiotica; lessicografia; onomasiologia
Fábián Zsuzsanna (ed.): Antologia di lessicologia, di semantica e di lessicografia
italiana. Budapest, Eötvös József Kiadó, 2006: 9-16 (vagy: u.azok a részek a Nemzeti
Tankönyvkiadó 1995-ös kiadásában).
8. La struttura della sillaba. Sequenze di suoni possibili in italiano.
M. Nespor, Fonologia, Il Mulino, Bologna, 1993, Cap. 7 (7.0; 7.1): pp.: 149-163.
L. Canepari, Introduzione alla fonetica, Torino, Einaudi, 1979. Cap. 8 (8.1-8.7; 8.11):
pp. 92-94; 95-96.
9. La formazione del sistema consonantico delle lingue romanze
Herman J.: A vulgáris latin. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2003 37-44: A
mássalhangzórendszer.
10. Le più antiche testimonianze del volgare in Italia
C. Marazzini: La Lingua italiana, Bologna, Il Mulino, 148-63.
Irodalom
1. Romanistica, italianistica e scienze umanistiche
Filologia, Scienza, Spirito in: Dizionario delle idee, Firenze, Sansoni, 1977, pp.
424-425, 1043-1049, 1142-1148.
2. I più importanti tipi di versi italiani. Verso sciolto e verso libero. La canzone
antica
László Gáldi, Elementi di stilistica italiana, 127-129, 132-144, 152-155, 170-171,
Mario Ramous, Metrica 97-102, 182-183, Glossario
3. Cultura e spettacolo del Settecento. L’illuminismo e il teatro. Attori e
compagnie, testo e spettacolo: la commedia dell’arte e la commedia goldoniana.
La modernità di Carlo Gozzi. Carlo Goldoni, Il servitore di due padroni,
Locandiera
L’arte dei comici, „Culture teatrali”, 10 primavera 2004.
Nuova Enciclopedia Garzanti della letteratura
Manuale di letteratura italiana, a cura di Brioschi, Di Girolamo (Vol. 2) Bollati
Boringhieri, Torino 1996.
Fried Ilona: Háromszáz éve született Carlo Goldoni. „Legyen annyi öröme, mint
amennyit másoknak szerez, „Criticai Lapok”, 2007/2, pp. 16-17.
Antologie:
Ceserami, De Federicis, a cura di, Il materiale e l'immaginario, Vol. 6, Loescher,
Torino.
Guglielmino, Grosser, a cura di, Il sistema letterario, Vol. 2, Principato, Milano.
4. La narrativa della seconda metà dell’Ottocento. Generi e opere. La novità
della tecnica narrativa de I Malavoglia di Giovanni Verga
Nuova Enciclopedia Garzanti della letteratura
Manuale di letteratura italiana, a cura di Brioschi, Di Girolamo (Vol. 3) Bollati
Boringhieri, Torino 1996.
Storia della letteratura italiana, Cecchi, Sapegno, a cura di, Vol. Ottocento, Garzanti,
Milano 1968, nuova ed. 1988.
Antologie:
Ceserami, De Federicis, a cura di, Il materiale e l'immaginario, Vol. 7, Loescher,
Torino.
Guglielmino, Grosser, a cura di, Il sistema letterario, Vol. 3, Principato, Milano.
5. Gli inizi del Novecento: tendenze, correnti e programmi. I problemi della
tradizione neoclassicista e moderna. Decadentismo e avanguardia
Irodalom (kötelező):
Mario Ricciardi: La letteratura in Italia. Bompiani, 1988 - pp. 721-729, 770-771,
793-803
Natalino Sapegno: Compendio di storia della letteratura italiana, T. III. La Nuova
Italia, 1963 - pp. 373-394
Szénási Ferenc: A huszadik századi olasz irodalom. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004,
pp. 7-12
Ajánlott:
Gianni Grana (szerk.): '900. Antologia critica della letteratura del novecento. I-II.,
Milano, Marzorati (Biblioteca dell'Istituto Italiano) - pp. 170-178 (Scrivano: il
Decadentismo italiano), 203-213 (Antonelli: il Decadentismo italiano), 803-811
(Spagnoletti: il crepuscolarismo), 1220-1222 (Anceschi: il crepuscolarismo)
Világirodalmi Lexikon, 1-18. Budapest, Akadémiai, 1970-1995 - voci (címszavak)
6. La poesia di Marinetti, Folgore e Soffici. Le "tavole parolibere"
Irodalom (kötelező):
Grana, Gianni (szerk.): '900. Antologia critica della letteratura del novecento. II,
Milano, Marzorati (Olasz Intézet könyvtára) - pp. 1179-1188 (Scalia: la Lacerba e
Soffici), 1346-1377 (Ulivi: Soffici), 1752-1766 (De Maria: Marinetti), 1809-1814
(Nazzaro: Folgore e altri), 1860-1876 (Papini: Folgore)
Claudia Salaris: Storia del futurismo. Roma, Editori Riuniti, 1992 (tanszéki könyvtár),
pp. 41-49
Raccolta di fotocopie di opere visuali nella biblioteca del dipartimento
Ajánlott:
Grana, Gianni (szerk.): '900. Antologia critica della letteratura del novecento. II,
Milano, Marzorati (Biblioteca dell'Istituto Italiano) - pp. 1222-1233 (Anceschi:
crepuscolarismo e futurismo), 1673-1682 (De Maria: futurismo italiano), 1707-1714
(Calvesi: futurismo e l'arte)
HANGKÖLTÉSZET (vál./szerk. Szkárosi E.). Budapest, 1994 (biblioteca del
dipartimento, Artpool)
Lamberto Pignotti: Figure, scritture. Udine, Campanotto, 1987 (tanszéki könyvtár) pp. 17-35
Mario Ricciardi: La letteratura in Italia. Bompiani, 1988: pp. 802-809
Világirodalmi Lexikon, 1-18. Budapest, Akadémiai, 1970-1995 - voci (címszavak)
7. La Divina Commedia come sintesi poetica e sintesi di storia delle idee
Irodalom (kötelező):
Mario Ricciardi: La letteratura in Italia. Bompiani, 1988 - pp. 83-92, 92-105
Natalino Sapegno: Compendio di storia della letteratura italiana, T. I. La Nuova
Italia, 1963 - pp. 119-129
Michele Barbi: Vita di Dante. (s.d.) (tanszéki könyvtár) - pp. 77-119
(Pál József főszerk.) Világirodalom. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, pp. 294-317
Ajánlott:
Michele Barbi: Vita di Dante (tanszéki könyvtár) - pp. 7-38
Lanfranco Caretti - Giorgio Luti: La letteratura italiana per saggi storicamente
disposti. Leorigini, il Duecento e il Trecento. Mursia, 1972-73, pp. 224-256
Nicolò Mineo: Dante. Laterza, Bari, 1971, pp. 57-68, 161-197
Kardos Tibor: Dante. Dante Alighieri összes művei. Magyar Helikon, 1965, pp. 9591006
Sallay Géza: Világszemlélet és ábrázolás összefüggései a Commediában. Dante a
középkor és a reneszánsz között. Akadémiai, 1966, pp. 105-160
Világirodalmi Lexikon, 1-18. Budapest, Akadémiai, 1970-1995 - voci (címszavak)
8. Boccaccio e gli inizi della prosa d’arte italiana. La struttura, i motivi e lo stile
del Decamerone
Mario Ricciardi: La letteratura in Italia. Bompiani, 1988 (részletek)
Natalino Sapegno: Compendio di storia della letteratura italiana, T. III. La Nuova
Italia, 1963 (tanszéki könyvtár) – részletek
Emilio Cecchi -Natalino Sapegno: Storia della letteratura italiana I-X. részletek
(Pál József főszerk.) Világirodalom. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, pp. 294-317
Ajánlott
Gianfranco Contini: Letteratura italiana delle origini (tanszéki könyvtár) - részletek
9. La fabula di Orfeo e la storia del teatro rinascimentale e barocco (generi, temi,
autori)
A. Poliziano: La fabula di Orfeo, in Poesie italiane, Milano, Rizzoli, 1976 (más, pl.
az internetről hozzáférhető Letteratura Italiana Einaudi-féle kiadás is lehet, csak a
jegyzetapparátus miatt célszerűbb papír alapon olvasni)
M. Marti–G. Varanini: Problemi e testimonianze della civiltà letteraria italiana 2.
L'Umanesimo, p. 274. 3. Il Rinascimento, pp. 481–486. 4. Dal Barocco
all'Illuminismo, pp. 207–212, Firenze, Le Monnier, 1976
M. Ricciardi, La letteratura in Italia. Antologia 2. Dal Cinquecento al Seicento,
Milano, Bompiani, 1988, pp. 333–334, 349–350, 355, 413–414, 876–877, 884–886,
897–898.
Ajánlott:
A. Tissoni Benvenuti, L’Orfeo del Poliziano: con il testo critico dell’originale e delle
successive forme teatrali, Padova, Antenore, 1986
10. Questioni, argomenti e polemiche nella trattatistica del Cinque- e Seicento
Koltay-Kastner Jenő, Az olasz reneszánsz irodalomelmélete, Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1970, pp. 263–269, 300–306, 356–364.
Klaniczay Tibor, A manierizmus, Budapest, Gondolat, 1975, pp. 11–43, 98–99, 115–
117, 340–342.
Bán Imre, A barokk, Budapest, Gondolat, 1962, pp. 83–95, 119–140.
Torquato Tasso, Értekezések a költészet művészetéről és különösképpen a
hőskölteményről, Budapest, Universitas, 1997, pp. 5–11.
Erősen ajánlott:
Arisztotelész, Poétika és más költészettani írások, szerk. Bolonyai Gábor, ford.
Ritoók Zsigmond, Budapest, PannonKlett, 1997,
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/bevezetes_a_gorog_bolcseletbe/arisztot
elesz_poetika.pdf
Országismeret
1. Lo sviluppo urbano e la formazione dei comuni
Corso di Storia Salvadori-Comba. 1. Rinaldo Comba: L’età medievale. Torino:
Loescher, 1990, 15-30.
2. Dalla caduta del fascismo alla nascita della Repubblica
Roberto Finzi–Mirella Bartolotti, Corso di storia 3. L’età contemporanea. Zanichelli,
Bologna, 1991. 1354-1364., 1368-1369., 1371-1376.
3. Valle d’Aosta, Piemonte, Liguria
Umberto Bonapace-Lucio Gambi-Carlo Ginzburg-Delfino Insolera-Gianni Sofri,
L’Italia. Zanichelli, Bologna, 1989. 207-213., 214-215., 216-218. Wellner István,
Itália (Panoráma nagyútikönyvek). Budapest, 1993. 128-132. (Torinó)
A Wellner István-féle útikönyv helyett használhatóak Fajth Tibor és Dombi József
Itália című útikönyvének a megadott városokról szóló részei is.
4. Le origini della civiltà italiana (popoli italici e l’Impero Romano)
M. Cristina Peccianti, Storie della storia d’Italia, Marietti-Manzuoli, Firenze, 1988,
pp. 3-21.
5. Leonardo, Michelangelo e Raffaello
G. C. ARGAN, Storia dell’arte italiana, vol. 2, pp. 326-343, vol. 3., 6-26
6. L’amore e i rapporti interpersonali nel cinema di Antonioni
Personaggi e ambienti. La città e la vita moderna. Un rinnovamento del
linguaggio cinematografico. La notte, Blow up
Fried Ilona: „Benvenuto nella nostra tribù” Parliamo di cinema, ELTE TFK-Ponte
Alapítvány 1999, p. 15, p. 18., Appendice.
L. De Federicis, R. Ceserani, Il materiale e l’immaginario, Loescher Editore, Torino,
Vol. IX, pp. 546-548.
7. Il canto gregoriano e la musica profana del Medio Evo. I generi e i compositori
piú importanti dello stile polifonico del primo Rinascimento
Kötelező irodalom:
Kelemen Imre: A zene története 1750-ig, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995;
E. Rescigno-R. Garavaglia: A keresztény és világi ének a középkorban – Európa
zenéje, Zeneműkiadó Budapest, 1987.
Ajánlott irodalom:
Pándi Marianne: Az olasz zene története I., Zeneműkiadó, 1960.
A kötelező általános zenetörténeti olvasmányokból csak azok a részek szükségesek,
melyek az olasz zenetörténetre vonatkoznak, kivételt képez a gregorián és a kora
középkori zene általában.
8. Le opere di Mozart scritte per i libretti di Da Ponte, la definizione del loro
genere e i loro precedenti letterari
Kötelező irodalom:
Darvas Gábor: Zene Bachtól napjainkig, Orfeusz könyvek, Zeneműkiadó, 1981. 6871. old, 90-96. old.
G. Lise-E. Resigno: A 18. századi opera Scarlattitól Mozartig – Európa zenéje,
Zeneműkiadó, 1986., 40-70. old.
Mozart Don Juanja. {Kierkegaard: "Vagy-vagy" című kötetének egy fejezete} Bp.:
Helikon, 1972. (második kiadás: Bp.: Európa, 1993.)
Ajánlott irodalom:
Pándi Marianne: Az olasz zene története II., Zeneműkiadó, 1960.
A kötelező általános zenetörténeti olvasmányokból csak azok a részek szükségesek,
melyek az olasz zenetörténetre vonatkoznak, kivételt képez a gregorián és a kora
középkori zene általában.
9. Rapporti culturali italo-ungheresi nel ‘700
Péter Sárközy: Letteratura ungherese. Letteratura italiana. Roma, Carucci, 1990, 7277, 124-134
Ajánlott olvasmány: Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések. Az olaszmagyar kapcsolatok történetéből, 315-335.
10. Le trasformazioni del sistema politico (anni '90)
Ritratto dell'Italia, a cura di Sabino Cassese, Editori Laterza, Roma pp. 3-29